-
1 ναυτικός
ναυτικός, das Schiff oder den Schiffer betreffend; πάντα ναυτικὸν λεών, das Schiffsvolk, Aesch. Pers. 375; στρατός, 714 Ag. 620; ναυτικῶν τ' ἐρειπίων, Schiffstrümmer, 646, wie Eur. Hel. 1086; τὸ ναυτικὸν στράτευμα, I. A. 914; Soph. Phil. 58; ἐπὶ σκηναῖς ναυτικαῖς, Ai. 3; auch ναυτικὰ σκάφη, Schiffe, 1257; ναυτικὴ ἀναρχία, = ναυτῶν, Eur. Hec. 607; ἡ ναυτική, sc. τέχνη, Schifffahrtskunde, Her. 8, 1, wie ναυτικὴ ἐπιστήμη, Plat. Legg. I, 638 a; ναυτικὸς στρατός, im Ggstz det Landheeres, πεζός, Her. 7, 99. 203. 8, 131; ναυτικὴ δύναμις, Plat. Legg. IV, 706 b, wie Pol. 1, 21, 4; τὸ ναυτικόν, die Seemacht, Flotte, Her. 7, 160, wie ἡ ναυτική, 161; Thuc. 1, 36; auch τὰ ναυτικά, Seemacht, 4, 75; Isocr. 4, 90; αἱ διὰ τὰ ναυτικὰ πόλεων δυνάμεις, Plat. Legg. IV, 707 a; Pol. 1, 59, 9; οἱ ναυτικοί, Matrosen, = ναῦται, 4, 41, 3, wie Thuc. 1, 18 u. A.; πόλεμος, Seekrieg, Andoc. 4, 12; – χρήματα ναυτικά, Lys. 32, 7, u. τὸ ναυτικόν allein, Seezins, auf Schiffe ausgeliehene Kapitalien, Bodmerei, Dem. 27, 11 (s. oben ἀμφοτερόπλουν, ἑτερόπλουν); u. adv., ναυτικῶς δανείζειν, sein Geld auf Bodmerei ausleihen, D. L. 7, 13.
-
2 στρατός
A army, host.ἀνὰ στρατόν Il.1.53
, 384, al.; κατὰ ς. ib. 318, al.;ἐπὶ δεξιόφιν παντὸς στρατοῦ 13.308
, cf. 326;κατὰ σ. εὐρὺν Ἀχαιῶν 1.229
, al.;ἐνὶ στρατῷ 14.371
; ; [dialect] Ep. gen.στρατόφι 10.347
; σ. ἀνδρῶν a military force, Hdt.1.53; without ἀ., SIG1 (Abu Simbel, vi B.C.); of a naval force,σ. ναυβάτας A.Ag. 987
(lyr.); (anap.);νηΐτης Th.4.85
;ναυτικός Id.7.71
, A.Ag. 634; σ. ἰππήων, πέσδων, νάων, Sapph. l.c.; in Prose it is to be supplied with ὁ πεζός, ὁ ναυτικός, Hdt.8.130, etc., cf. 7.124 andπεζὸς στρατός A.Pers. 728
(troch.).Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > στρατός
-
3 στρατός
στρατός, ὁ (στορέννυμι), Lager, Feldlager, Heerlager, gew. das Kriegsheer, Kriegsvolk; οὗτος ἀπὸ στρατοῠ ἔρχεται, Il. 10, 341; ἀγγελίην στρατοῠ ἔκλυεν ἐρχομένοιο, Od. 2, 30. 42, ὅσσοι ἄριστοι ἐνὶ στρατῷ, Il. 15, 296, u. sonst oft, wie Hes., στρατόφι, Il. 10, 347, στρατὸν ἐλαύνων, Pind. Ol. 11. 66; ἁρμόζειν, N. 8, 11. u. oft, wie Tragg.: στείλας στρατόν, Aesch. Pers. 173; στρατὸς γὰρ πᾶς ὄλωλε βαρβάρων, 251; Γιγάντων, Soph. Trach. 1048; die ganze Versammlung, El. 739, vgl. Tr. 797; ναυσιπόρος, Eur. Rhes. 48; in Prosa gew. das Heer; νηΐτης Thuc. 4, 85, ναυτικός 7, 71. – Auch ohne Beziehung auf den Krieg, S haar, Volksmenge, Tragg.: τὸ σὸν πόλισμα καὶ στρατὸν τεύξω μέγαν, Aesch. Eum. 638, vgl. 849, öfter.
-
4 στρατος
ὅ (эп. gen. στρατόφι)1) войско, армия Hom., Her.σ. νηΐτης Thuc. — десантное войско, морская пехота
2) вооруженные силыσ. ναυβάτης или ναυτικός Aesch. — морские силы, флот
3) флотχιλιόναυς σ. Eur. — флот в тысячу кораблей
4) толпа, народ, тж. население Soph.Αἰγέως σ. Aesch. — народ Эгея, т.е. население Аттики
-
5 ναυτικος
I3мореходный, морской(στρατός Her.; λεώς Aesch.; στόλος Soph.)
ναυτικὰ ἐρείπια Aesch. — обломки кораблей;ναυτικέ δύναμις Plat. — морское могущество;ναυτικέ ἀναρχία Eur. — отсутствие дисциплины среди матросовIIὅ мореход, мореплаватель, моряк Thuc., Polyb. -
6 ναυτικός
A of or for a ship, seafaring, naval,ὁ ν. στρατός Hdt.7.100
, 203, etc.; opp. ὁ πεζός, Id.8.1;ν. λεώς A.Pers. 383
; ; ν. ἐρείπια wrecks of ships, A.Ag. 660; ; σκάφη ib. 1278;ν. πόλεμος And.4.12
;ν. ἀστρολογία Arist.AP0.79a1
; ἔγγαια καὶ ναυτικά property on land and sea, PEleph.1.13 (iv B.C.);ν. ἀναρχία
among the seamen,E.
Hec. 607;τὸ ν.
crew,Hp.
Ep.14; but usu. navy, fleet, Hdt.7.97, 160, Ar.Eq. 1063, Th.1.36, etc.;ἡ -κή Hdt.7.161
.2 of persons, skilled in seamanship, nautical, ναυτικοὶ ἐγένοντο became a naval power, Th.1.18, cf.7.21; ναυτικός, ὁ, = ναύτης, POxy.929.8 (ii/iii A.D.).3 ἡ-κή (sc. τέχνη) navigation, seamanship, Hdt.8.1, etc.;τὰ -κά Pl.Alc.1.124e
: τὰ -κά, also, naval affairs, sea-power, Th.4.75, X.HG1.6.4.II [full] ναυτικόν, τό, perh. pilot's fee, POxy.522.15 (ii A.D.); but usu.b money borrowed or lent on bottomry, in full,ν. χρήματα Lys.32.7
: mostly in pl., ν. ἐκδεδομένα ib.6; ναυτικὸν ἀνελέσθαι to take it up, borrow it, D.50.17;ναυτικοῖς ἐργάζεσθαι Id.33.4
: in sg., X.Vect.3.9; alsoν. τόκος D.L.6.99
. Adv.-κῶς, δανείζειν Id.7.13
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ναυτικός
-
7 δυς-μετα-χείριστος
δυς-μετα-χείριστος, schwer zu handhaben; στρατὸς ναυτικός Her. 7, 256, d. i. schwer anzugreifen; δίκτυα Xen. Cyn. 2, 6; übertr., παῖς Plat. Legg. VII, 808 d; Sp., wie Ael. N. A. 4, 44.
-
8 δυσμεταχειριστος
21) трудно управляемый, неудобный(δίκτυα Xen.)
2) с трудом поднимаемый, грузный(βαρὺς τῷ σώματι καὴ δ. Plut.)
3) неуязвимый, недоступный, неодолимый(στρατὸς ναυτικός Her.)
4) с которым трудно справиться, строптивый(παῖς Plat.)
-
9 πεζός
πεζός, zu Fuße gehend, Fußgänger; Hom. im Ggstz von ἱππεῖς u. ἵπποι, ἀπὸ χϑονὸς ὤρνυτο πεζός Il. 5, 13, πεζὸς πρόσϑ' ἵππων 13, 385, u. oft, von den zu Fuße, Kämpfenden; οἱ μὲν ἐφ' ἵτπων, οἱ δ' ἐπὶ ναῶν πεζοί τε βάδην, Aesch. Pers. 19; πεζούς τε καὶ ϑαλασσίους νᾶες ἤγαγον, 550. So Her. πεζὸς στρατός, Fußheer im Ggstz der ἵπποι, 4, 128. 7, 84, wie Pol. 2, 11, 7 u. öfter, wie sonst. – Zu Lande gehend, im Ggstz zum Seefahrer, ἐν νηῒ ϑοῇ ἢ πεζὸς ὁμαρτέων, Il. 24, 438. 17, 612 Od. 11, 58, u. in der wiederkehrenden Vrbdg οὐ μὲν γάρ τί σε πεζὸν ὀΐομαι ἐνϑάδ' ἱκέσϑαι, wie Od. 1, 173; ναυσὶ δ' οὔτε πεζὸς ἰών, Pind. P. 10, 29; ναυτικὸς στρατὸς κακωϑεὶς πεζὸν ὤλεσε στρατόν, Aesch. Pers. 714; καὶ ναυσὶ καὶ πεζοῖσι, Ar. Ach. 597. So bei Her. Landheer mit u. ohne στρατός, 3, 25. 6, 45. 7, 84; auch τὸ πεζόν, 7, 81; Ggstz ναυτικὸς στρατός oder νέες, 4, 97. 6, 95. 7, 121; Thuc. setzt 4, 12 τὰ πεζά gegenüber ταῖς ναυσί (vgl. πεζικός), wie Pol. 3, 95, 3; δύναμις πεζὴ καὶ ναυτική, 2, 24 u. sonst. – Uebh. auf dem Lande, καὶ χερσαῖος, Plat. Tim. 40 a, καὶ ἔνυδρον, Polit. 288 a; ὅσαι τε πεζαὶ καὶ ὅσαι κατὰ ϑάλατταν γίγνονται, Legg. III, 679 d, vgl. τὰ ὀχήματα τά τε πεζὰ καὶ τὰ ἐν τῇ ϑαλάττῃ πλοῖα, Hipp. mai. 295 d; auch τὰ πεζὰ καὶ τὰ πτηνὰ ϑηρία, Conv. 207 a; ἡ πεζὴ ϑήρα, Jagd auf dem Lande, auf Landthiere, Soph. 222 b, wie τὰ πεζὰ ϑηρεύματα, Legg. VII, 823 b. – Uebtr., was sich nicht von der Erde erhebt, auf dem Erdboden bleibt, bes. πεζὸς λόγος, die sich nicht zum poetischen Ausdruck erhebende Rede, Prosa, oratio pedestris, auch wohl von der niederen, sich an den gewöhnlichen Ausdruck haltenden komischen Poesie, im Ggstz der lyrischen u. tragischen, die gewohnte Ausdrucksweise verlassenden, Luc. conscr. hist. 8; τὰ πεζὰ τοῖς ἐμμέτροις προςτιϑείς, Dem. enc. 22 u. a. Sp., bes. Gramm. – In der Musik = ψιλός, entweder vom bloßen Gesange ohne Instrumentalbegleitung, oder von der bloßen Instrumentalmusik ohne begleitenden Gesang, VLL.; so πεζὸς γόος, ohne Sang und Klang, Phot. lex.; μέλη πεζὰ καὶ φορμικτά, Soph. beim Schol. Eur. Alc. 448. – Dah. πεζαὶ ἑταῖραι, Theopomp. bei Ath. XII, 532; auch πεζαὶ μόσχοι, comic. in VLL., Huren der gemeinsten Art, welche ihr Gewerbe ohne alle Verhüllung, ohne Tonkunst, Tanz oder sonst eine schöne Kunst treiben, im Ggstz von ἑταῖραι μουσικαί oder μουσοποιοί. – Adverbial wird πεζῇ gebraucht, zu Fuß, man ergänzt gewöhnlich ὁδῷ; πεζῇ ἕπεσϑαι, zu Lande folgen, Her. 7, 110. 115; πεζῇ μάχεσϑαι, zu Fuße oder zu Lande kämpfen, Thuc. 4, 132 u. A.; πρὸς τὴν τῶν πεζῇ δρόμων ἄσκησιν, Plat. Legg. I, 625 e; gew. zu Lande, κατὰ ϑάλατταν καὶ πεζῇ, Polit. 289 e, πεζῇ μέν – ναυσὶ δέ, Menex. 239 e. – Auch in Prosa, pedestri oratione, Ggstz μετὰ μέτρων, Plat. Soph. 237 a. – In den VLL. wird auch ein compar. πεζότερος u. ein superl. πεζότατος angeführt.
-
10 προς δηλέομαι
προς δηλέομαι, noch dazu, zugleich vernichten, verderben, Her. 8, 68, 3, nach den besseren mss., δειμαίνω μὴ ὁ ναυτικὸς στρατὸς κακωϑεὶς τὸν πεζὸν προςδηλήσηται.
-
11 ναύ-φρακτος
ναύ-φρακτος, mit Schiffen umstellt, umschirmt, vertheidigt; ὅμιλος, Aesch. Pers. 986; Ἰάνων ναύφρακτος Ἄρης, 950; στράτευμα ναύφρακτον, Eur. I. A. 1259; bei Ar. Ach. 95, ναύφρακτον βλέπεις, wird »du siehst wie aus dem Ruderloch« übersetzt, vgl. den Schol., der bemerkt, daß ὁ ναυτικὸς στρατός auch ναύφρακτος heiße; wahrscheinlich ist mit dem Schol. eine komische Maske, ὀφϑαλμὸν ἔχων ἕνα ἐπὶ παντὸς τοῦ προςώπου, anzunehmen, als Karrikaturdarstellung der ὀφϑαλμοί des großen Königs; Dind. hat aus Phot. ναύφαρκτον aufgenommen.
-
12 ἐπι-τάσσω
ἐπι-τάσσω, 1) auftragen, befehlen, μὴ 'πίτασσ' ἃ μὴ κρατεῖς Soph. O. C. 843; Ant. 660; οὗτος φυλάττειν τὸν πατέρ' ἐπέταξε νῷν Ar. Vesp. 69; in Prosa, τάδε αὐτοῖσι ἐπίταξον Her. 1, 155, öfter; τὸ βέλτιστον ἐπιτάττειν Plat. Pollt. 294 b; εἰ τὴν μουσικήν μοι ἐπιτάττοι ποιεῖν Phaed. 60 e; Dem. 2, 30; pass. τὰ ἐπιτασσόμενα, Her. 1, 115; ὁ ναυτικὸς στρατὸς ὁ ἐπιταχϑεὶς ἑκάστοισι, die Jedem auferlegte Mannschaft, die zu stellen ihnen anbefohlen war, 6, 95; ἐπιταττόμενος φοιτᾷς, befehligt, Ar. Vesp. 686; ἄλλο τι ἐπιταχϑήσεσϑε, man wird euch befehlen, Thuc. 1, 140; Λακεδαιμονίοις ναῦς ἐπετάχϑησαν ποιεῖσϑαι 2, 7; τὴν ἐπιτεταγμένην αὐτοῖς τέχνην Plat. Polit. 281 e; οἱ ἐπιτεταγμένοι, denen Etwas aufgetragen ist, Legg. XI, 925 e u. Sp. – Auch med., Plat. Legg. II, 658 b. – 2) Dazu ordnen, ἐπετετάχατο ἐς τοὺς Πέρσας Her. 7, 85; ἐπετέτακτο Ἀριστοκράτει Περικλῆς Xen. Hell. 1, 6, 29. 30; vgl. Pol. 16, 18, 8; bes. dahinter aufstellen, ὄπισϑε τοῦ πεζοῦ ἐπέταξε τὴν ἵππον Her. 1, 80; εἴτε καὶ ἐν αὐτῇ τῇ τάξει εἴτε καὶ ὄπισϑεν ἐπιτεταγμένον Plat. Rep. V, 471 d; Thuc. 5, 72; Pol. 1, 26, 11; Plut. Pyrrh. 28, oft. – Auch med., τοὺς ἱππέας ἐπετάξαντο ἐπὶ τῷ δεξιῷ Thuc. 6, 67; Xen. An. 6, 5, 9, für sich aufstellen.
-
13 λαος
I.ион.-атт. λεώς ὅ тж. pl.(λαὸν ἀγείρειν Hom.)
2) пешие бойцы, пехота(ἵπποι καὴ λ. Hom.)
3) сухопутная армия(νῆές τε καὴ λ. Hom.)
4) люди, населениеλαοὴ ἀγροιῶται Hom. — поселяне;
ναυτικὸς λεώς Aesch. — моряки, гребцы;ὅ γεωργικὸς λεώς Arph. — земледельцы;ἐγχώριοι λαοί Aesch. — местное население;μέροπες λαοί Aesch. — человеческий род5) ( в театре) публика, зрители(αἱ στίχες τῶν λαῶν Arph.)
6) собрание, толпа(ἀκούετε, λεῴ! Arph.; ὅ πολὺς λεώς Plat.)
7) народ, племя(Δωριεύς Pind.; Λυδῶν τε καὴ Φρυγῶν Aesch.; ξύμπας Ἀχαιῶν λ. Soph.)
Κάδμου λ. Soph. = ΘηβαῖοιII.gen. к λᾶας См. λαας -
14 παλεω
-
15 προσδηλεομαι
сверх того (вместе с тем) губитьδειμαίνω μέ ὅ ναυτικὸς στρατὸς κακωθεὴς τὸν πεζὸν προσδηλήσηται Her. — боюсь, как бы поражение (персидского) флота не было бы причиной гибели и сухопутной армии
-
16 στρατοπεδευω
(преимущ. med.)1) располагаться лагерем Xen., Thuc.2) стоять лагерем Xen.3) устраивать (себе) стоянку(ὅ ναυτικὸς στρατὸς περὴ πόλιν Θέρμην ἐστρατοπεδεύετο Her.)
-
17 λαός
A v.l. λαόν, which is in all Mss. in 4.148), cj. in Mimn.14.9; [dialect] Att. [full] λεώς, which is also used in Hdt.1.22, 8.136, while the form λαός is sts. used in Trag., and once or twice even in Com. (v. infr. 1.3): also in Inscrr. and Pap. (v. infr.) and in late Prose, as Foed.Byz. ap. Plb.4.52.7 (pl.), Str.14.4.3 (pl.), Plu.2.1096b, etc. (both forms in pr. nn.,Λεωβώτης Hdt.7.204
,Λαβώτας X.HG1.2.18
, etc.).1 in Il., λαός ([etym.] λαοί) usu. means men, i.e. soldiers, both of the whole army and smaller divisions,κριτὸς ἔγρετο λ. Ἀχαιῶν 7.434
;λαὸν ἀγείρειν 16.129
;πολὺν ὤλεσα λαόν 2.115
: pl., ἅμα τῷ γε.. ἄριστοι λ. ἕποντ' ib. 578;στίχες ἀσπιστάων λ. 4.91
; periphr., στρατὸς λαῶν ib.76;λαῶν ἔθνος 13.495
; mostly including both foot and horse, as 2.809; but sts. λαός denotes foot, as opp. horse, 7.342; also, a land army, opp. a fleet, 4.76, 9.424, 10.14; also, the common men, opp. their leaders, 2.365, 13.108; but2 in Od., λαοί, more rarely λαός, almost always means men or people; as subjects of a prince, e.g. 3.214, 305, al. ( λαοί is sts. so used in Il., e.g. 17.226, 24.611; λαοὶ ἀγροιῶται country- folk, 11.676; work-people, 17.390); of sailors, Od.14.248; so after Hom., ναυτικὸς λεώς seafaring folk, A.Pers. 383;πᾶς ὁ χειρῶναξ λεώς S.Fr. 844
;ὁ γεωργικὸς λεώς Ar. Pax 920
(lyr.): in sg., slave, τὸν Εὐρυσθέως λεών, of Heracles, Hecat.23 J.; and so perh.λεὼς αὔτοικος GDI5533e
([place name] Zeleia): more generally, μέροπες λαοί, i.e. mankind, A.Supp.90 (lyr.); λ. ἐγχώριοι the natives, ib. 517, cf. Od.6.194; esp. in Egypt, of the fellahin, PRev.Laws42.11-16 (iii B. C.), PSI4.380.5 (iii B. C.), etc.; civil population, opp. priests and soldiers, OGI90.12 (Rosetta, ii B. C.), cf. 225.8 (Milet., iii B. C.), al.3 people assembled, as in the theatre,ὁ πολὺς λαῶν ὄχλος Ar.Ra. 676
, cf. 219 (both lyr.); esp. in the Ecclesia,αἱ στίχες τῶν λαῶν Id.Eq. 163
: hence the phrase ἀκούετε λεῴ hear O people!—the usual way of beginning proclamations at Athens, like our Oyez! Sus.1.1, Ar. Pax 551, Av. 448; τιμῶσιν οἱ πάντες λεῴ ib. 1275;δεῦρ' ἴτε, πάντες λεῴ Arist.Fr. 384
;Ἀττικὸς λεώς A.Eu. 681
; ὁ πολὺς λεώς the multitude, Pl.R. 458d, etc.4 in LXX, of the people, as opp. priests and Levites, 1 Es.5.46; in NT, of Jews, opp. Gentiles, Ev.Matt.2.6, Ev.Luc.2.10, al., cf. SIG1247 (Jewish tombstones); of Christians, opp. heathen, Act.Ap.15.14, al.II a people, i.e. all who are called by one name, first in Pi.,Δωριεῖ λαῷ O.8.30
;Λυδῶν δὲ λαὸς καὶ Φρυγῶν A.Pers. 770
;ξύμπας Ἀχαιῶν λαός S.Ph. 1243
, cf. OT 144, etc.; ἱππόται λαοί, i.e. the Thessalians, Pi. P.4.153, cf. 9.54, N.1.17. (The resemblance between λαός people and λᾶος stone (cf. λᾶας ) is implied in Il.24.611 λαοὺς δὲ λίθους ποίησε Κρονίων (in the story of Niobe); and so Pi. explains the word from the legend of Deucalion, O.9.46, cf. Epich.122, Apollod.1.7.2; but cf. Philoch.12.) (From λᾱϝ-, as shown by the pr.namesΛαϝοπτόλεμος GDI3151
, ϝιόλαϝος ib.3132 ([place name] Corinth): hence prob. λήϊτον.) -
18 παλέω
A to be disabled,εἰ παλήσειε ὁ ναυτικὸς στρατός Hdt.8.21
: elsewh. only in Hsch., παλήσειε· διαφθαρείη. ἐπάλησεν· ἐφθάρη. πεπαληκέναι· ἐκπεσεῖν. πεπαλημέναι· βεβλαμμέναι: also in shortd. forms, πεπαλμένος· βεβλαμμένος, Id., Phot.; πεπαλκέναι λέγεται τὸ ἐκπίπτειν τὰ πλοῖα Id. -
19 ἐπιτάσσω
ἐπι-τάσσω, (1) auftragen, befehlen; ὁ ναυτικὸς στρατὸς ὁ ἐπιταχϑεὶς ἑκάστοισι, die jedem auferlegte Mannschaft, die zu stellen ihnen anbefohlen war; ἐπιταττόμενος φοιτᾷς, befehligt; ἄλλο τι ἐπιταχϑήσεσϑε, man wird euch befehlen; οἱ ἐπιτεταγμένοι, denen etwas aufgetragen ist. (2) Dazu ordnen; bes. dahinter aufstellen; für sich aufstellen
См. также в других словарях:
χάρτης — Φύλλο χαρτιού επάνω στο οποίο αποτυπώνεται συνήθως σε σμίκρυνση η επιφάνεια της Γης ή ένα τμήμα της, η διαμόρφωση του εδάφους με λεπτομέρειες, οι θάλασσες και οι ωκεανοί, η ουράνια σφαίρα ή μια περιοχή αυτής. X. είναι επίσης το έγγραφο που… … Dictionary of Greek
Ηνωμένες Πολιτείες της Αμερικής — Επίσημη ονομασία: Ηνωμένες Πολιτείες της Αμερικής Συντομευμένη ονομασία: ΗΠΑ (USA) Έκταση: 9.629.091 τ. χλμ Πληθυσμός: 278.058.881 κάτ. (2001) Πρωτεύουσα: Ουάσινγκτον (6.068.996 κάτ. το 2002)Κράτος της Βόρειας Αμερικής. Συνορεύει στα Β με τον… … Dictionary of Greek
Ρόδος — Νησί της Δωδεκανήσου, το μεγαλύτερο του συμπλέγματος και το τέταρτο της Ελλάδας μετά την Κρήτη, την Εύβοια και τη Λέσβο) με έκταση 1.398 τ. χλμ. Μαζί με τα νησιά Τήλο, Σύμη, Χάλκη και Μεγίστη (Καστελόριζο) αποτελεί την πρώην επαρχία Ρόδου. Ρόδος… … Dictionary of Greek
αεροναυτική — Σύνολο πειραματικών δεδομένων, τεχνικών εφαρμογών και ποικίλων δραστηριοτήτων, οι οποίες συνδέονται με τις συνθήκες που επιτρέπουν στον άνθρωπο να μετακινείται μέσα στη γήινη ατμόσφαιρα με συσκευές που κατασκευάζονται γι’ αυτό τον σκοπό. Τo… … Dictionary of Greek
Δανία — Επίσημη ονομασία: Βασίλειο της Δανίας Έκταση: 43.094 τ. χλμ Πληθυσμός: 5.352.815 κάτ. (2002) Πρωτεύουσα: Κοπεγχάγη (499.148 κάτ. το 2001)Κράτος της βόρειας Ευρώπης, στην ιστορική ομάδα των σκανδιναβικών χωρών. Συνορεύει στα Ν με τη Γερμανία, ενώ… … Dictionary of Greek
Ινδία — Επίσημη ονομασία: Δημοκρατία της Ινδίας Έκταση: 3.287.590 τ. χλμ. Πληθυσμός: 1.029.991.145 (2001) Πρωτεύουσα: Νέο Δελχί (12.791.458 κάτ. το 2001)Κράτος της νότιας Ασίας. Συνορεύει Α με το Μπαγκλαντές και τη Μυανμάρ (Βιρμανία), Β με την Κίνα και… … Dictionary of Greek